2012. október 19., péntek

3. fejezet




   Másnap reggel 10 körül kezdtem ébredezni. Zero még aludt. Próbáltam leszedni magamról a kezét, de nem jártam sok sikerrel, mert még jobban magához húzott.
-Ugye nem akarsz itt hagyni?- kérdezte álmosan.
-Csak szerettem volna letusolni.- válaszoltam.
-Majd megyünk együtt, csak még kérek öt percet.- mondta és az arcát belefúrta a hajamba. A szuszogásából ítélve visszaaludt.
   Nem tehettem semmit se, így csak csendben gondolkodtam a tegnap esti történteken. Akaratlanul is elmosolyodtam, mikor eszembe jutott, hogy az éjszaka pontosan egyszerre értük el a csúcsot.
   Nagyjából fél óra telhetett el, amikor Zero mocorogni kezdett, majd ugyanolyan álmosan megszólalt:
-Ohayou!
   Odafordultam hozzá, majd adtam neki egy szenvedélyes csókot, amit készséggel viszonzott.
-Ohayou!- mondtam én is, és abban a pillanatban kipattantam az ágyból és a fürdő felé vettem irányt. Becsuktam magam mögött az ajtót, de azt még éppen hallottam, ahogy a nem tetszését nyilvánítja ki, azért, amiért egymagára hagytam.
   Kis idő múlva kinyílt a fürdő ajtaja, és Zero lépett mögém a zuhanyzó alá. Szorosan magához ölelt és a nyakamat kezdte el csókolgatni.
-Annyira boldog vagyok.- súgta a fülembe.- Szeretlek!
-Én is téged!- mondtam, majd szembefordított és megcsókolt.
   Nem is tudom pontosan, hogy mennyi idő telt el, de sikeresen mind a ketten letusoltunk és felöltöztünk. Halkan indultunk lefelé a lépcsőn, majd mikor épp le akartunk lépni anyu megszólalt:
-Ugye tudjátok, ha apád rájön, hogy nem mentél iskolába nagy bajban leszel?
-Lécci ne mond el apunak.- kérleltem, miközben aranyos kutyus szemekkel meredtem rá.
-Tőlem nem tudja meg.
-Köszi anyu!- mondtam diadalittasan, majd adtam egy puszit az arcára.
   Szélsebesen kiosontunk a birtokról, hogy még a bátyám, Sasuke se tudjon beköpni apának. Ő már nem jár suliba, hanem az ANBU egyik osztagvezetője Itachi bátyussal együtt.
   Az utunk a suli orvosához vezetett, aki nem mellesleg a drága Tsunade banya és a helyettese Haruno Sakura, aki a drága Sasuke bátyám jegyese is egyben. Amikor odaértünk a dokihoz nagy meglepetés ért. Kameko és Tendou is ott voltak.
-Te meg hogy kerülsz ide?- kérdeztem meglepve.
-Ezt én is kérdezhetném tőled, amúgy nincs kedvem suliba menni.- válaszolta, amin egy cseppet sem lepődtem meg.
-Nekem sincs kedvem a suliba punnyadni.
-Na de nekünk mennünk kell, mert van egy kis dolgunk. Délután találkozunk.- mondta Tendou, majd megcsókolta Kamekot.
-Szia kicsim!- búcsúzott el tőlem Zero, majd nyomott egy forró csókot a számra.
-Okay, sziasztok!- köszöntünk el együtt a barátnőmmel.
   Megvártam, amíg a fiúk hallótávolságon kívülre érnek és belekezdtem:
-Na mesélj! Mi volt az este?
-Hát…- kezdte szégyenlősen Kam- megtörtént AZ a dolog és egyszerűen mesés volt.- mire a végére ért, teljesen felszabadultan mesélte el a dolgot, de persze nekem kellett leállítani, mert nem voltam azért kíváncsi minden részletre.- És nálatok mi volt?
-AZ a dolog volt.- és még az AZ szót is kihangsúlyoztam.
-Komolyan?- kérdezte értetlenkedve.
-Igen, komolyan!- válaszoltam határozottan.
-És milyen volt?
-Jó volt, és a többi részletet nem fogom megosztani veled.- mondtam majd kinyújtottam rá a nyelvemet.- Csak annyi, hogy iszonyatosan vad volt, de mellette óvatos is.
-Ez valami vámpír beütődés?
-Mégis mi?
-Hát Tendou-maci is vadul nyomta, de odafigyelt rám.
-Nem tudom, lehet. Mi lenne, ha együtt mennénk be? Nem kellene annyit várakozni.- vetettem fel az ötletet.
-Jól van, menjünk.
   Megkaptuk mára az igazolásokat. Szerencsénkre ma Sakura volt beosztva délelőttre, így sikerült rávennem, hogy egy szót se szóljon egy Uchihának se, hogy meglógtunk a suliból. Ilyenkor csípem a legjobban a kis buksiját. J
-Blöki-sannal mi van?- kérdeztem hirtelen.
-Gondolom a suliban van, mert amikor felkeltem nem volt a szobában.- válaszolta Kam.
-Szegény… előre sajnálom, de ha már sikeresen meglógtunk, elmehetnénk moziba.
-Jó ötlet, menjünk! És mit fogunk nézni?
-Majd megnézzük a választékot.- mondtam, és utunk egyenest a moziba vezetett.
   Az egész délutánunkat filmnézéssel töltöttük. Zero felhívott, hogy nem tudnak eljönni. Valami sürgős dolguk akadt. Nem is bántuk, mert épp ideje volt már, hogy egy igazi csajos délutánt töltsünk el a barátnőmmel.
   Este sikerült észrevétlenül besurrannom a birtokra és a házba is. Amint beértem a szobámba, bevetettem magam a zuhanyzó alá. Kellemes volt a forró víz alatt álldogálni. Szívem szerint ki se mentem volna, de éreztem, hogy már alig állok a lábamon, ezért gyorsan megtörölköztem és belebújtam a pizsimbe. Mondanom se kell, hamar elnyomott az álom.